A legsúlyosabb prosztatát érintő kórkép a PROSZTATARÁK, ami általában lassan alakul ki. Korai stádiumban jól kezelhető, visszaszorítható. Fontos RIZIKÓFAKTOR az egyre MAGASABB ÉLETKOR.
Sajnos a prosztataráknak nincsenek konkrét, jellegzetes tünetei, ami felhívná a figyelmet a rosszindulatú elváltozásra. Az éjszakai gyakoribb vizelést kiválthatja egy jóindulatú prosztatanagyobbodás is. Ám rosszindulatú elváltozásra kell gyanakodni a több hétig tartó vizelési zavar, vérvizelés, gáttáji panasz esetén. Ne akarja senki diagnosztizálni önmagát, hanem keressen fel egy urológust.
A szűrővizsgálati módszerként ajánlott a PSA (Prosztata-specifikus antigén) kimutatásának fajlagossága korlátozott, azaz, akkor is „pozitív” eredményt képes mutatni, ha nem áll fenn rákos elváltozás. Mindazonáltal, a PSA-vizsgálat a fokozott kockázatú, prosztatabetegségre utaló panaszokkal szakorvoshoz forduló személyek diagnosztikájának nélkülözhetetlen eszköze.
A prosztatadaganatok műtéti úton történő teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra, ezért gyakran alkalmazott kezelési módszer. A sebészetnek a prosztatarák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek. Ilyenkor sebészi beavatkozással csökkenthető a szervezetben a daganatos szövet mennyisége, ezáltal megnövelhető más terápiás eljárások hatékonysága.
Az Érted és Veled Alapítvány kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően készülhetett el a Daganatos betegségekről szóló ismeretterjesztő kisfilmsorozat 8. része. Elismert szakemberek vállalták fel a tájékoztatást.
Prof. Dr. Mangel László egyetemi tanár, intézetigazgató, PTE ÁOK Onkoterápiás Intézet;
Dr. Szántó Árpád egyetemi docens, klinikaigazgató, PTE KK Urológiai Klinika;
Dr. Damásdi Miklós egyetemi adjunktus, PTE KK Urológiai Klinika;
Dr. Pytel Ákos egyetemi adjunktus, PTE KK Urológiai Klinika;